Részlet a Dr. Wikonkál Norbert egyetemi docenssel (SE Bőrgyógyászati Klinika) készült lapinterjúból. Nemrég megalakult a Napsugárzásvédelmi Testület, melynek Ön is egyik vezetője. Mit szeretnének elérni?

Egészségtudatos hozzáállást az egész társadalomban. Konkrét cél, hogy nálunk is törvény legyen a WHO ajánlásából: 18 év alatt be kéne tiltani a szoláriumozást. Ezt  Németországban elérte az ottani testület. Komplex kérdés, hogy miért van annyi daganatos betegség? Míg a legtöbb ráktípus miatti halálozás stagnál, a bőrdaganatok száma elképesztően emelkedik, előrejelzések szerint 20-30 év múlva a három leggyakoribb halálok közé fognak tartozni(!) A bőrdaganatok kiváltó oka egyértelműen a napsugárzás, a szokások megváltoztatásával tehetünk legtöbbet a kivédésükért. Nyaraláskor vigyázni kell, a napon dolgozás közben is szükség van megfelelő öltözékre, sapkára - jó lenne, ha ez előírássá válna, és kötelező lenne a dolgozók napvédelmét biztosítania a munkáltatóknak.

Napégés: hitek és tévhitek (forrás, részletek: hvg.hu)

Tételesen, szakmai érvekkel cáfolja a bőrgyógyászokat tömörítő Magyar Dermatológiai Társulat vezetősége azt a Tényekben is elhangzott tanácsot, amely szerint a déli órákban érdemes napoznunk. Az országos hírműsorban elhangzott állítások totálisan szemben állnak azzal, amire a napozással kapcsolatban a bőrgyógyászok minden évben megpróbálják felhívni a figyelmet. Ezért megkerestük a Magyar Dermatológiai Társulatot, amelynek vezetősége így reagált:

„Mostantól nem tilos 11 és 15 óra között a napra menni” – konferálta fel a Tv2 riportját a „magyar kutatóra, Sz. G-re” hivatkozva a legerősebb állítással. Sz. arról beszélt, hogy pont „akkor kell napozni, amikor a bőrgyógyászok éppen tiltják”. Ugyanis szerinte ebben az időszakban képződik a legtöbb D-vitamin a szervezetben, amely segít a daganatos betegségek megelőzésében.

Idézték azt is ugyanakkor, hogy egy amerikai kutatás szerint többet árt a napozás, mint amennyit az így termelődött D-vitamin használ.

A Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségének állásfoglalása szerint: „Mivel az UV-B-sugártartomány játszik szerepet a D-vitamin-képződésben, és az UV-B-sugárzás a legerősebb 11 és 15 óra között, ebből valóban felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ebben az időtartamban képződik a legtöbb D-vitamin.

De aki mélyebben ismeri a D-vitamin bőrben való képződését, az azt is tudja, hogy már kis mennyiségű UVB is eléri a D-vitamin képzés maximumát, vagyis a fénymennyiség növelésével nem lehet korlátok nélkül növelni a D-vitamin mennyiségét.

Tehát nem szükséges a déli, káros sugaraknak kitenni magunkat azért, hogy elegendő D-vitamin képződjön a bőrünkben, ugyanakkor a későbbi hónapokra sem tudunk tárolni ebből a mennyiségből. A déli napozás olyan lenne, mintha ágyúval lőnénk verébre, és vállalnánk egy nagy kockázatot a könnyen elérhető cél érdekében. Ha az arc és a karok szabadon vannak, már a hetente néhányszor napon töltött negyed-fél óra alatt elegendő mennyiségű D-vitamin termelődik a nyári hónapokban. Vagyis továbbra is igaz a bőrgyógyászok javaslata: 11-15 óra között nem jó napozni!”

A Tv2-n elhangzott, hogy Sz. szerint „félreértés, hogy az UV-sugarak okozzák a bőrrákot”.

„Ez a megállapítás szintén csak félig igaz, és mint tudjuk, a féligazságok sokszor a valóság ferdítései. Nemcsak az UV-sugarak okoznak bőrrákot, hanem sok más tényező is, de ez nem azt jelenti, hogy az UV-sugarak nem játszanak szerepet a bőrrákok kialakulásában. Sok egyéb tényező mellett igenis továbbra is kiemelkedő kutatások bizonyítják az UV-sugarak szerepét, de persze genetikai eltérések, D-vitamin és egyéb vitaminhiányok, immunológiai zavarok, kémiai behatások, vírusok és számos más ágens szerepet kap a bőrrákok kialakulásában. Mivel ezen ágensek közül az UV-sugarak káros hatását jól tudjuk kontrollálni, míg a többi tényező nehezebben befolyásolható, így továbbra is igaz a bőrgyógyászok javaslata: 11-15 óra között nem jó napozni!”